Véget érhet a pénzosztás a látványsportoknál

2013-márc-22,   //   Cikket írta: Dande Krisztián   //   Hírek, Vegyes hírek  //  Nincsenek kommentek

Tavaly több mint 40 milliárd forinthoz jutott a magyar sport egy speciális adókedvezmény miatt, egy márciusban benyújtott módosítás hatására azonban sok cég kedve elmehet a támogatástól. A sportvezetők abban bíznak, hogy sokan eddig sem a haszon miatt irányították adóforintjaikat a sportegyesületeknek.

Kétszázhetven gyerek jégkorongozik Székesfehérváron, az ifjabb Ocskay Gáborról elnevezett jégcsarnok pályáin. A korosztályos hokiválogatottak mintegy fele érkezett eddig innen, a magyar jégkorong első utánpótlás-akadémiájáról.

“Elképzelhetetlen, hogy ez működjön a támogatás nélkül” – mondta idősebb Ocskay Gábor szakosztály-igazgató, aki szerint az elmúlt két évben a társasági adóból átengedett támogatásokból tudták fenntartani az akadémiát. Összesen 250 millió forintot fizettek a cégek, ennyi pénzt a fehérvári utánpótlás-egyesület nem tud összegyűjteni más forrásból.

Pedig könnyen lehet, hogy a fehérvári hokisuli és sok más sportutánpótlási egyesület ellehetetlenül egy márciusi adócsomag miatt. A még Matolcsy György által benyújtott törvényjavaslat ugyanis szigorítaná a társasági adókedvezményt (tao-kedvezmény), és az új feltételekkel sok cégnek már nem fogja megérni, hogy támogassa az úgynevezett látványcsapatsportokat (labdarúgás, kézilabda, vízilabda, jégkorong, kosárlabda). A javaslatot már parlamenti vitára bocsátották, ha elfogadják, akkor két-három héten belül törvényerőre emelkedhet.

2011-től ha egy cég pénz adott egy klubnak, akkor a támogatással csökkenthette a társasági adóalapját, sőt még plusz megtakarítást is zsebre tehetett. (A támogatás összegével egyszer az adóalapot és ezen felül egyszer az adót is csökkenthette.) 100 forint támogatásért 110 forinttal kevesebb adót kellett befizetnie, míg a nagy nyereségű cégek 19 százalékkal adóznak, náluk 119 forint az adócsökkenés. (A cégek azonban csak a társasági adójuk 70 százalékát fordíthatják sporttámogatásra.) A parlament előtt fekvő módosító szerint viszont a sporttámogatás 75 százalékát az adott sportszövetségnek kellene átutalni, ezzel az adóalapot lehet csak csökkenteni, az adót még egyszer nem, vagyis a cégek előnye már csak 2,5, illetve 4,75 forint lenne 100 forintonként, azaz lényegében az állam lefölözi a cégek adókedvezményét.

Ha egy cég nem támogat látványcsapatsportot
Éves eredménye után számított adóalap 30 000 000 Ft
Társasági adó 3 000 000 Ft

Ha egy cég 1 millió forinttal valamilyen látványcsapatsportot támogat
Új adóalap 29 000 000 Ft
Új társasági adó 2 900 000 Ft
Adókedvezmény 1 000 000 Ft
Befizetett társasági adó: 1 900 000 Ft
Megtakarítás eddig 100 000 Ft
Sportszövetségnek adott új támogatás 75 000 Ft
Megtakarítás a jövőben (ha elfogadják a javaslatot) 25 000 Ft

Idősebb Ocskay Gábor bízik benne, hogy megmarad a forrás. Azt mondta, ők is tartanak a rosszabb feltételektől, de van egy támogatói körük, amely reményeik szerint fenntartja a támogatást.

A cégek rosszabbul járnának a jelenlegi rendszerhez képest, az egyre szigorodó adminisztráció mellett már félő, hogy a legtöbb cég inkább a kockázatmentes, hagyományos adózást választja a jövőben – mondta Radnai Károly, az OrienTax adótanácsadó-cég ügyvezetője.

A támogatási rendszer változása csak a 2013-14-es támogatási időszakra vonatkozna, de problémát azért okozhat, mert vannak klubok, amelyek a támogatásra építették fel az utánpótlási rendszerüket (a tao-támogatás többek között utánpótlás-nevelésre, a csapatok működési jellegű ráfordításaira és infrastruktúra-fejlesztésre használható fel). Novák Ferenc, a Groupama Honvéd vízilabda-szakosztályának vezetője azt mondta, a támogatással tudták megoldani, hogy legyen a gyerekeknek felszerelésük, amit addig a szülőknek kellett kifizetni.

88 millió forintot kaptak tao-kedvezményes támogatásként, ennek a jelentős része még megvan, de a klub megérezné, ha elapadna a forrásuk. A pénzt Novák Ferenc elmondása szerint eddig működésre, utánpótlásedzők bérére, oktatásra, edzőtáborokra fordították, új embereket is vettek fel. Az utánpótlásedzők bérének 90 százalékát lehetett fedezni a támogatásból. Most arra készülnek, hogy felújítsák a Dózsa György úti uszodát. Bár a pénzforrás elapadásának veszélye fennáll, Novák nem aggódik, mert a szövetség elnökségi tagjaként biztos benne, hogy a szövetség sem fogja elnyelni a nála landoló pénzeket.

Deák László, a PwC adóosztályának igazgatója szerint cége válogathatja, hogy a kedvezőtlenebb feltételek mellett is kitartanak-e a sport ilyen formájú támogatása mellett. Egy sportbarát vezető valószínűleg hajlandó lesz a 2,5 vagy 4,75 százalékos adóelőnyért is támogatni egy sportszervezetet, de pusztán racionális alapon ez már nem fogja annyira megérni. A film- és a színháztámogatás adóelőnyét nem érinti a mostani módosítás, amennyiben az változatlan marad, a cégeknek sokkal jobban megéri majd ezeket támogatni, mint a sportot.

A sportbarátokban bízik Kynsburg Zoltán, a Fehérvár KC ügyvezetője is, aki azt mondta, “hallottunk a törvénytervezetről, de az a tapasztalat, hogy a legtöbb cég eddig sem a tao-kedvezmény miatt szállt be a sportba, hanem a segíteni akarás vezérelte”. Idősebb Ocskay Gábor szerint sem lenne tragédia a szigorítás. A sportnak megvan az az előnye, hogy a támogatás marketingje sokkal jobb a filmes vagy a színházi szakmához képest. A 2,5 százalékos előny pedig még mindig több, mint a semmi, és úgy vélte, az adminisztrációs teher sem jelentős.

A módosítás után elérhető adóelőnyt tovább csökkenthetik egyéb költségek – állítja viszont Deák László. A támogatás és az adókedvezmény érvényesítése között hónapok telhetnek el, vagyis a cég előre megfinanszírozza a támogatást, minimum két helyre kell utalni (tranzakciós illeték terhe mellett), két szerződést kell kötni – ez mind többletköltséggel és további adminisztrációs kötelezettségekkel jár.

A szövetségek nyernek

2011-ben 25,6 milliárd forint ment a látványsportokra a társasági adóból, 2012-re pedig már több mint 40 milliárd várható. Ez hatalmas összeg önmagában is, és az összes társasági adóhoz képest is: 2012-ben 356 milliárd forinttal kalkulált a költségvetés, vagyis az adónem tizedét be sem szedte, elengedte az állam a sport támogatásáért cserébe.

A nagy nyertesek a sportszövetségek lehetnek. Nekik eddig is lehetett pénzt utalni, viszont ettől visszatarthatta a cégeket, hogy a szövetség támogatása után nem lehet csökkenteni az adóalapot, vagyis nem érte meg őket választani. A változtatások után plusz forrásokhoz jutnak a szövetségek, ezeket saját működésükre vagy akár ágazati programokra is fordíthatják.

“Az adókedvezmény létrehozásakor a sport támogatása volt a cél, nem pedig a kluboké” – mondta Gerendy Zoltán, a BDO tanácsadócég ügyvezetője arról, hogy a klubok mellett most a szakágakhoz is irányítanak pénzt. A szövetségek visszaoszthatják a támogatási összegeket a kluboknak, de nem kötelező ezt tenniük. Gerendy Zoltán szerint a szakágak is eladósodtak a válságban, úgyhogy biztosan lesznek szövetségek, amelyek a saját működésükre fordítják a plusz forrásokat. “Két évig a szövetségek látták, mekkora pénzre adnak ki igazolást, kilobbizhatták magunknak, hogy ők is jussanak valamihez” – mondta az adószakértő.

Forrás: vallalkozoi.negyed.hu

Kommenteld a cikket:

Be kell jelentkezned a komment küldéséhez.